A Kúria és környéke

Valahol számított rá nem fogadják majd lelkesen jelenlétét sem a kehely vizet a borba kevert lé után, de erre kevésbé számított. Kiverik az ujjai közül a kupát indulatosan és az koppan a földön s még hosszú percekig a tompa hang viszhangzik a szobában. Tartalma a padlót áztatja el kisebb foltban.  Kissé visszább is lép a vulpétol Alison, elvégre a hosszúkás pofában éles fogak ülnek, amiket láttatni enged bőszen. Figyeli a bundás viselkedését töprengőn, mozdulatai tökéletesen elárulják a másikat neki. A csend nem marad sokáig kettőjük között, nem engedi meg falfele fordulva burkolja magát némaságba Ror.
-Szépen kérni? Ne akarjon áltatni ezzel, velem jött volna! Kérem, ne nézzük egymást féleszűnek.  Amint kiejtettem Shlaneest úgy húzta össze magát mint egy rossz gyermek csínyen rajta kapva. Kétlem ennek hallatán  megeredt volna pusztán a nyelve, még talán el is iszkolt volna – Kisebb szünetet tart és eközben a kanapé háttámlájához sétál és csípőjét nekidönti – Érzem magán a bűzét , köze van hozzá. Tehát ne tegyünk úgy, nem tudja miről beszélek. Mi köze van magának ehhez az egésznek? Hol van az aki miatt fertőt ont a jelenléte magából? – A kijelentések és kérdések ellenére sem emeli fel a hangját. Éle éppen eléggé nyomatékos ahhoz, hogy tudatosuljon a másikban ,ha nem kapja meg a megfelelő válaszokat , nem fog leállni. Faggatni fogja . Mellkasában érzi a feszítést, felgyülemlett indulatok lakoznak benne az elmúlt időszak szorítása okán és most végre egy nagyobb előrelepés határán állva a legnehezebb türtőztetne magát.  Talán pont ezért vágott bele egyenesen a közepébe a kikérdezésnek. Mindent ki akar szedni ebből a vulpéból, minden áron. Bármit is kell fizetnie érte .

Az időközben felébredő róka felé fordul egy emberi árny, leginkább kecses vonaliról ismerhető fel a nő és szőke hajáról, amit a tűz fénye szívesen változtat néha sötétebbre máskor világosabbra. A helység látványa zavaros, minden percben a falak zsizsegnek apró porszemecskeként, amik összefüggő palástot vonnak a világtól elzártan köréjük. A padló üvegkristályként fénylik, avagy fagyott tó tükrére hasonlít, mégsem olvad fel a meleg tűznyalábokra. Ablaktalan, ajtótlan helységet fedezhet fel a szerzet -Örülök, hogy felébredt, kedves Rorschach. Meg kell vallani , egészen mélyen tud aludni – Mosolyodik el kedvesen  a mágus. A szoba közepén elhelyezett asztalhoz sétál , amin egy tálca látható kancsóval és kupákkal. Tölt egy pohár vizet a felébredőnek és a kanapéhoz sétál. Óvatosan a vendégének nyújtja a kupát – Ez segíteni fog …csak víz – Teszi hozzá hamar, elvégre így is esélyes kételkedve fog bármit is elfogadni tőle ezek után -  Sajnálom , hogy így kellett biztonságosabb helyre csalnom önt. De szükséges volt, itt kettesben lehetünk. Bizonyára dühös és azonnal távozna, de az utóbbit nem engedhetem meg – A nő hangja bár kellemesen bársonyos, a fáradtság ott ül rajta – Bizonyára tisztában van azzal, hogy komoly felkelések ostromolják hazánkat hónapok óta Rorschach. Egy bizonyos  Shlaneest istenítenek és nevében perzselik fel a vidéket , mészárolnak állatot , és embert egyaránt : ki nem csatlakozik a felkeléshez - Miközben beszél ,a tűz úgy táncol a kandallóban a nő szavaira, akárha megelevenítene kívánná a mészárlásokat , de a valóságban csak ábrándja a helynek. Már az is önmagában kérdés hol is lehetnek – Feltennék pár kérdést önnek amire szeretném, ha őszintén válaszolna, más esetben. Nos más esetben hosszabb lesz az itt tartózkodása és kevésbé kellemes. Ezt szerintem mindketten szeretnénk elkerülni
.