Nekropolisz

Tárgy: Nekropolisz 2016-12-07, 15:10

A birodalom fővárosa századokkal ezelőtt rakta fészkét oda, hol az Özvegykönny fekete folyama fél tucat ágra szakadván, kisebb-nagyobb szigeteket hasítva ki a televényből torkollik a tengerbe. Kőcsipkés tornyai , patinás kupolái és száznál több hídja messziről vonzzák a vándort, kapui, kikötője folyton éhes szájként nyelik el az áruval rakott karavánokat. Falai közt nemesek, pórok, igazak és hitványak osztoznak titkoktól dús kövein. Egyaránt helye van itt a pompának és nyomornak, becsületnek és árulásnak, míg minden pirkadattól hajnalhasadtáig sorsok teljesednek be, vagy az égiek szeszélye és a földiek ármánya okán vesznek új irányt.

Jóllehet, a város légrégebbi része, mit a bölcs belátás erős fallal vetetett körül. Városnegyednyi sírkert ez, hova nem csak a polgárok, de már a Székváros létezése előtt emitt élt barbár törzsek is temették halottaikat. Kripták, mauzóleumok, kápolnák, imapavilonok emelkednek itt, mik korok óta gyarapítják a halottak városát. Fala mentén őrtornyok állnak, strázsáit rablógyilkosokból, erőszaktevőkből és egyéb bűnözőkből toborozzák, lehetőségként kínálva fel nekik a szolgálatot a bitó helyett. Ám bent tartani azt, mi már egyszer oda került korántsem számít kegyelemnek a latrok számára. Beszélik, odabent oly síron túli hatalmak, rég porlásra ítélt borzalom rejtőzik, mi szinte már külön birodalmat tart fent a falakon belül.
A Nekropolisz környéke sem épp jó híréről nevezetes: a hatalmas, sötét és dohos bérkaszárnyák, mit a rossznyelv kolduspalotáknak hív, olcsó szállást kínál a nincstelenek tömegeinek. Késdobálókat, becsületvesztőket is bőven találni errefelé, noha komor tekintetű papok és pestisálarcos doktorok gyakrabban tűnnek fel a környéken, mint a darabontok őrjáratai