HomeRegisztrációKapcsolatBelépés

Share | 
 

 Királyi udvar

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Királyi udvar   2017-03-30, 11:28

//Inspektori Hivatal//

A feszültség minden pillanattal egyre csak nőtt. Az álmos tekintet éberebbé vált, a hajnali fáradt rosszkedvet tetézték a rossz hírek.
Serena merev tartással ült az asztal egyik oldalán. A szikár Főinspektor a másik oldalon.
- Nem értem. Miért nem ölte meg?
- Ha lenne rá képességem megtenném. De nincs. Viszont ugyanazt a személyt keresi, akit én is. Ascona kapitány kell neki. Vagyis... inkább az, ami elvette a kapitány eszét.
- Miről is beszélünk pontosan?
- Nincs pontos tudomásom róla.
- Ne ködösítsen, Serena. Bármilyen megszállás az, az az Inkvizíció hatásköre.
- Az inkvizíció az egyetlen erő, ami képes a káoszjeleket kezelni, Uram, és minden erejükkel ezen vannak. Ha elvonjuk őket, akkor azzal megint eluralkodhat a korábbi... káosz.
Az inspektor kelletlen dőlt hátra a székében. Figyelme az ablak felé fordult, bár aligha az erőtlen napkelte érdekelte. Hosszan hallgatott, s Serena jobban látta nem megtörni a csendet. Tudta, hogy a férfi szaván múlik minden, de nem merte sürgetni. Végül pedig a döntés megszületett.
- Nem. Túl kockázatos. Ha azt mondja, valóban gyengébbnek mutatkozott, hát van egy szusszanásnyi időnk talpra állni. A nezumik jelenléte is aggasztó, bár ez a kis csapat inkább a kúria baja... és ismeri az álláspontunkat azzal az átokverte hellyel kapcsolatban.
- Igen. Ismerem, uram. - Komoly önuralmat kellett gyakorolnia hogy ne csapjon az asztalra, és közölje, hogy márpedig pont emiatt az álláspont miatt robbant ki a háború is. - Azonban mérlegelnünk kell...
- Nem kell. Magának főleg nem kell. Térjen vissza a számadókönyvekhez, Serena, és a falvak igazgatásához. Azzal bíztam meg, hogy a vidéket állítsa talpra. Nem azzal, hogy újabb vérontásba keveredjen. A milícia és a gárda majd rendezi azt a kérdést.
Összeszorított ajkakkal állt fel a székből, és katonás merevséggel hajolt meg.
- Ahogy parancsolja, Főinspektor! További szép napot!
- Magának is, Lady Averon!
A férfi elbocsátólag intett, Serena pedig keserű szájízzel távozott a hivatalból. Ismét.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Királyi udvar   2017-02-14, 14:33

//Városőrség - Az Őrkapitány áthelyezett irodája//

Idegenül mozgott még ezen a helyen, de minthogy minden fegyveres erőt összevontak a Palotanegyedbe, az ódon épületet is, mely a hűtlenné vált Seriossa-család tulajdona lenne, nos... elfoglalta a városőrség, minthogy a korona kiadta rá az engedélyt.

A kapitány egy hajdani kártyaszobát választott sajátjának, Serena még mindig érezte a kárpitokból áradó dohány zamatos aromáját. Kedve lett volna rágyújtani egy vékonyra csavart szivarkára, melyet kifejezetten hölgyek kacér mosolyú ajkaihoz és karcsú ujjaikhoz készítenek kevésbé aromás, zsengén szedett száraz levelekből, de ugyancsak illetlennek vélte volna az Őrkapitány társaságában. Ennyire nem érezhette magát otthon.

A kártyaasztalra terített térképet figyelte az éltes férfival, ki hümmögve pödörgette kackiás ősz bajszát. Olybá tűnt Serena számára, hogy az Őrkapitány viszont határozottan fellelte a rejtett szivarkészleteket, és ki is szolgálta magát.
- Ez egy elég nagy terület, kisasszony. És el kellene vonnom a jelenleg sokkal problémásabb alsó városból és a kereskedőnegyedből az embereimet. Egészen biztos abban, amit állít, Inspektor?
- Nincs okom kételkedni. A térkép egyenesen tőlük van. A körkörös minta alapján valószínű prizmával kerestek egy helyet... ezen a körön belül. Tudom, hogy nagy terület... de épp úgy benne van az Univerzitás, a Királyi Palota keleti szárnya, és a Nagyszentély is. Emellett több  nemesi birtok a parton. A falnak csak kis szakaszát érinti, azt a milícia megoldja. A királyi őrség pedig ellátja az udvar védelmét.
- Igen... hallottuk gyászos hírét, mennyire ellátja. - Dörmögte az öreg némi rosszallással, s ezzel most Serena se tudott volna vitázni. - Az Univerzitásnak van saját védelme, Inspektor. Akkor hát a Nagyszentély védelme marad ránk, és a nemesek pesztrálása, akiknek szintén van saját őrségük.
- Kapitány Úr... Legutóbb a földig romboltak egy erődöt, mert volt ott valami... ami hozzájuk tartozik. Felvonultak, és ha kell, csatát vívtak volna érte akárkivel. Jó okom van feltételezni, hogy vagy egy személyt kerestek a térképen, vagy egy hasonló tárgyat.  Megértem... hogy ha magára hagyjuk az alsó várost, ott ember embernek farkasává válik, de ha nem akadályozzuk meg a terveiket, akkor hamarosan elveszítjük a háborút.
- Ezt a Tanács elé kell vinnem. A térképet is. Hivatkozhatok az Ön szavára, Inspektor?
- Ez csak természetes. De döntsenek hamar. Csak az Egy tudja, nem-e késtünk máris el.

Kecsesen meghajolt az Őrkapitány felé, s épp távozott volna, mikor amaz még utána szólt.
- Inspektor... van itt még valami. A kifüggesztésekhez van hozzáfűzni valója?
Serena a lelke mélyén csendesen átkozódott egyet, majd gondolatait összeszedve pörgette végig elméjében a kiszögelt kiáltványokat.
- Az őrkapitányt jó ideje elhagyta a kúria környékét. - Felelte aztán nyugodt hangon, kissé színtelenebbül, mint szerette volna. Mintha csak szöveget olvasna fel, s mélázna el rajta. - Hmm.. a helyében az erdőben bújnék meg. A többrendbeli gyilkosság... a magas férfi leírása Nysard kapitányra illik. A lány nem ismerős, elég jellegtelen. Tudomásom szerint elhagyta a kapitány hajója a kikötőt, tehát kereket oldott a lánnyal együtt, ha valóban ő lenne az. A vulpe még mindig a kúriában tartózkodik, igen készségesnek mutatkozik veszélyes vállalkozásokra, mint a térkép megszerzése is volt. A démoni nőszemély szintén, de egyelőre ne zaklassák, megbíztam egy feladattal, amit ha sikeresen elvégez... úgy vélem, a korona megbocsájtja bűneit majd. Hagyjuk kint a kifüggesztést ahogy van.
- Milyen jellegű megbízást adott egy körözött gyilkosnak, Inspektor?
- Hogy gyilkoljon meg két körözött hadvezért. Ha sikerül neki, mi csak jól jövünk ki belőle. Ha nem... nem hiszem, hogy túléli. Ha pedig mégis, vagy nem foglalkozik az üggyel, még mindig elfoghatja bárki. Ne bolygassuk a kiírását.
- Eeee... Reeemek. - Érezte az öreg hangján, hogy annyira nem lelkesedik. - Köszönöm, Inspektor. Tovább szép napot!
- Önnek is, Uram.

A kerengő folyosóján lefelé haladva azonban szent meggyőződése volt, hogy a napja minden lesz, csak szép nem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Királyi udvar   2017-02-07, 18:26

//Királyi Tanács terme//

- Tisztában van a helyzet súlyosságával, Inspektor? A maga körzetében történt mindez... míg maga távol volt.
Serena gyűlölte ezt a helyet, mégis erős akarattal fékezte meg nyelvét a királyi tanácsnokok fényes gyűrűjében. Ott látta fent az apját is, s ugyancsak szégyenteljes lett volna családjára nézve, ha indulatainak hangot ad. Hóna alá szorított sisakjával katonásan, mélyen meghajolt hát, s ezzel szívdobbanásnyi időt nyert, míg válaszát ajkaira engedte.
- A legnagyobb tisztelettel szólva a Koronatanács nemes és kegyelmes tagjaihoz, engedtessék magam védelmére kelnem, s cselekedeteimnek magyarázatát azonnal megadnom.
Ennél visszafogottabban aligha tudná a hivatalos formulát idézni... s tisztában van vele, hogy a tanácstagok a hatalomnál egy dolgot szeretnek jobban: ja éreztetik velük, hogy hatalmasok.
- Nem vagyunk kíváncsiak a kifogásaira, inspektor! -replikázott rá természetesen az udvari tanács főkamarása - A hivatala elhagyása...
- Ohh... én kíváncsi vagyok.
A Főkamarás szava megcsuklott, ahogy a Főtanácsos jobbján ülő Ülésvezető felemelte békítőleg a kezét. Serena szeretett volna elmosolyodni, apró elégedettsége érzett, ahogy a férfi őzbarna szemeibe nézett, de nem, ajkai nem húzódtak mosolyra. Szavaira a Főkamarás megadó bólintással jelezte, hogy ám legyen, s kelletlen dőlt hátra. A Főinspektor szúrós tekintete a lányra vetült... Szinte érezte, ahogy feddőn inti meg, most ne merje elszúrni, asszonyi dac ide vagy oda.
- Köszönöm, jó uraim! Ígérem, rövidre fogom. Nem kívánom idézni intő szavaim, melyekkel már álltam Önök előtt, mert úgy vélem, mindnyájan tisztában vannak a Birodalom helyzetének súlyosságával, melyet egy magamfajta egyszerű inspektor fel nem foghat.
Oldalt látta, ahogy a Főinspektor keze ökölbe szorul... s többen is morogva dőltek hátra párnás székeikben. Bizony senki nem szereti, ha mézes-mázos alázattal az orra alá dörgölik a hibáit.
- Minthogy pedig saját területemen vetette meg lábát a káosz két hadvezére, magam mentem elébe, hogy kockáztatva rangom, családom becsületét, hírnevem és életem, a legteljesebb tudással, mit birtokolni képes vagyok, állhassak Önök elé itt és most. Talán had kezdjem azokkal a képességekkel...
Hazudott, mikor azt ígérte, rövidre fogja beszámolóját, de mire minden ismeretét átadta a lordoknak, melyet sikerült Önnön magára mért száműzetése során kiderítenie, s ezzel együtt az erőd térképét és pontos helyét is, érezte a rázúduló egyre inkább elhatalmasodó feszültséget. Pontosan megértette, mi az oka, és pontosan érezte, hogy szavai a megfelelő hatást érték el.
- ... s ezennel beszámolómat itt befejezném, jó urak. A legmélyebb alázattal bízom kegyelmetek rám nézve méltányos döntésében, legyen bármi a büntetés, melyet rám mérni kíván a Tekintetes Tanács!
Még egyszer mélyen meghajolt, s csak akkor egyenesedett fel, mikor a halk morajlás közepette az Ülésvezető felszólította a folyosón történő várakozásra, akkor viszont katonás határozottsággal fordult meg, s sétált ki a kietlen, hideg kerengőre. Odakint a korlátra támaszkodva figyelte, ahogy a belső kertben az örökzöldek között csendesen zizeg az eső, nem gondolván semmire, ami bent történt, nem évődve a tanács döntésén. Csak arra rezzent össze, hogy az ajtó halk kattanással záródott mögötte, s ő felegyenesedve várta, hogy az Ülésvezető közelebb sétáljon.
- Mesteri. Mint mindig... Természetesen a Tanács eltekint a büntetéstől, Lady Averon.. - Szinte bizalmas volt a kedves mozdulat, ahogy a férfi végigsimított a karján. Baráti és sóvár egyszerre. - S talán ha véget ér végre ez a háború... talán kilátásba helyeznek egy kitüntető pozíciót, amit ily szorgos és önfeláldozó ifjú hölgyként még megkaphat... dee... Őszinte híveként remélem, hogy ezzel a mi kapcsolatunk még nem szakad meg, és a jövőben is gyakran lesz szerencsém oly élményben részesülni, mint azon az estén...
- Hogyne, méltóságos uram. - Bólintott Serena nyugodt mosollyal. - Bizalmas barátságunkra való tekintettel... mindig örömet okoz, ha kielégíthetem érzelmekre sóvár szíve vágyait.
Az udvarias elválás épp úgy az udvari színjáték része, mint minden más hazugság idebent... de végül is nyugtával dicsérte a napot, s az Inspektor elégedetten távozhatott a Királyi Udvarból.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Királyi udvar   2016-12-21, 22:10

~A Pegazushoz címzett vendégház – a Palotanegyed tőszomszdságában~

*Áldotta jobbik eszét, hogy szobát vett ki a kaszárnyabéli szállás helyett. Amilyen viharosan vágta Saavedra marsallra az ajtót, azt akármelyik régmúltbéli szeszélyes szeretője megirigyelte volna. Ezek után egy percig nem kívánt egy levegőt szívni elöljárójával. Hiába volt minden dühödt fenyegetés, vagy parttalan ordítozás, a gárda főparancsnoka hajthatatlan maradt. Nem kívánta csatarendbe állítani az alakulatot, ehelyett nagyját a palota védelmére a székvárosba rendelte, s az országszerte álló őrházakban is csak annyit hagyott belőlük, amennyit feltétlen muszáj volt. Tulajdon emberei nagyját is tüstént útnak kellett indítania, ám valahogy mégsem akaródzott neki. Apródját a piacra lódította némely dolgokat beszerezni, míg maga hozzálátott málhája összekészítéséhez.

A marsall óvatossága nem volt minden alap nélkül való… Ahogy az ablakon kitekintve savanyú bort forgatott ónkupájában újra és újra leperegtek előtte a tanácsteremben elhangzottak. Amint elbeszélte mint verte le a rebelliót Nalin báró kastélyánál, s az hogyan lelte halálát az áruló Vörhenyes kezétől felhördülést várt, asztalt csapkodva sürgető követelést, vagy legalább fogadalmat a tartományuraktól familiárisaik mielőbbi hadba szólítására. Ehelyett sanda némaság fogadta szavait, mi csak nehezen engedett fel. Legelébb is minden országnagy saját panaszát kezdte rendre sorolni, hisz az ők, s vazallusaiknak jobbágyai között is hamar elharapódzhat a felforgató tanok lángja,s ki lesz akkor odahaza, hogy megvédje az ártatlanokat, ha minden katonát elküldenek hazulról? Emellett sokak panaszolták, hogy alattvalóik inkább egymást marják rég elfelejtettnek hitt viszályok miatt, minek okán aligha lesznek hajlandóak harcosokat adni nekik, ha egymást is üthetik helyette.

A tanácsurak beszámolói szerint valóban elharapódzott az önkényeskedés még azokban a tartományokban is, ahol egyébként a jobbágyok csak alig-alig mertek mozgolódni. A nemesek egymás birtokait prédálják, egymás jószágait hajtják el, vagy földjeiket sajátítják ki, s ők alig tudnak rendet tartani, hisz ha az egyik rablólovagot megfenyítik, helyette két másik birtokos kap hajba. Emitt jobbágyot már alig találni a falvakban, a nagyja várakba menekült, vagy az erdőkben, nádasokban bujkál, s csendben szervezkedik.

A királyi városok küldötte, csak a vállát vonogatta. A gazdag bányászvárosokat eddig alig érintette a vész, csupán tyúkperekre, s néhány lincseli kísérletre került sor, ám ezeket hamar elsimították, vagy kivesszőzték a lázadókat a kapukon kívülre. A rongyos seregektől biztonságban érezték magukat vastag falaik mögött, a küldött csupán a felelősséget magukról a városokra lőcsölni vágyó országbárók szavára állt rá, hogy vállalja a korona kötelezvényét 1500 zsoldos felfogadására. Az urak persze próbálták a számot feljebb srófolni, mire Aranyosvárad egykori, bölcsességben megőszült polgármestere a kötelezvény aláírása után szó nélkül kiviharzott a tanácsteremből.
Tán a Magisztrátus volt, ki a legértékesebb segítséget ajánlotta: egy különítmény felállítását, mi tucatnyi, harctéri, s különleges missziós tapasztalattal bíró varázstudóból állott, kik azonnal hadak mellé készek csatlakozni, s azokat bármiben segíteni.

Ki egyedül viselte szívén kellő hevességgel a lázadás, de inkább a káosz-isten elleni háború ügyét, az a főpapi kollégium delegáltja volt. Az ősz érsek azonnal egy nemesi liga felállítását kezdeményezte, mihez elsőül az Isteni Akarat lovagrendje csatlakozott. A kapitány ekkor érzett hosszú idő óta először hálát az egyház felé, hisz látta már küzdeni a tisztasági fogadalmat tett fanatikus hitharcosokat. Amikor az érsek süvegét a földhöz csapva szavai mellé állította az övéit úgy érezte nincs veszve minden, noha megdöbbentette, hogy úgy tetszett: a birodalom épsége iránt éppen maga, Őfelsége legesendőbb katonája érez egyedül felelősséget. Az érsek még a tanácsteremből levelet küldetett az Inkvizíciónak, s a száznagy tudta, ebben a pillanatban is skarlátszín reverendás alakok paplovagi testőrséggel rajzanak szét a birodalom minden szegletébe. Az érsek emellett addig kárhoztatta, fenyegette átokkal a húzódozó urakat, míg azok rá nem álltak, hogy a ligának az Istenanya képével ékes zászlaja alá sorakozzanak.

A legnagyobb hajlandóságot éppen azok a tartományok mutatták, hol már nem volt ismeretlen Shlanees neve az urak számára sem, sőt egyre fegyelmezettebb seregeikkel még maguk is összecsaptak. A hét tartományból azonban három nem volt hajlandó csapatokat állítani, csupán a seregek ellátmányához kívántak hozzájárulni úgy, ahogy, s ígéretet tettek váraik felszerelésére, ám katonáikat sajnálatukra nem áll módjukban nélkülözni. Az érsek, miután genny frátereknek, alattomos fondorkodóknak kiáltotta a három zászlósurat, azok kardot rántva fenyegették meg az egyházfit, egyikőjük még a tanácsterem nehéz tölgyfaasztalát is felborította. Erre palotás őrök vezették ki az elégedetleneket, s a tanácskozás folytatódott tovább. A nemesi koalíció seregeinek élére Raul Dearmond bárót nevezték ki, mint akinek haditetteit birodalom szerte nagyra tartották. Csak a báró 1000 nehézlovassal és kétannyi vasas gyaloggal járult hozzá a szent háborúhoz. A tanácsülés végére a liga hadereje 5000 nehéz és 7000 könnyűlovasból, 16 ezer könnyű fegyverzetű talpasból, 10 ezer vasas gyalogból, 4000 íjászból, 1000 puskásból, az egyházi hadak 4500 lovagjából és azoknak háromszor ennyi gyalogos csatlósából, valamint a városok által felszerelt 1500 zsoldosból állott. Orsino Fiore gróf bár csak követ útján, ám biztosította a szövetséget arról, hogy tüzérséggel bőven ellátott bárkákat és harci szekereket indít útnak napokon belül, egy flottát a tengerről, egyet pedig az Özvegykönnyön felúsztatva a főváros védelmére…
Nos, ez volt az, amiért Saavedra marsall nem engedte ki a palota őrzését kezei közül. Jól tudta, a Tengermellék ura olyan, akár kedvelt murénái. Most, hogy a király már az ágyból sem tud felkelni, s egyetlen örököse is egy gyenge szívű leány, szívélyes segítsége felér egy, a királyság torkához szorított tőrrel…

A kapitány felhajtotta bora maradékát. Nem tudta eldönteni, hogy az egyre zavaróbban élesedő szúrás az oldalában becsvágy, vagy csak az örökkön szembeszegülésre sarkalló hajlamainak késztetés-e, de tudta, már elvégeztetett. Semmi esély rá, hogy lándzsát markolva strázsáljon holmi gyereklány hálószobájának ajtaja előtt, kiből örökös aligha lesz bármikor is, ahelyett, hogy személyes dolgait dűlőre vigye a káoszisten hórihorgas szajhájával. Ha ennek lefokozás, tömlöc, vagy bitó az ára, ívben köp reá, ha máshogy nem is, legfeljebb a birodalom legőszintébb fráterjaként kötik majd fel. E gondolatra a vérében bujkáló szentségtelen esszencia megpezsdült, hogy kéjesen, vagy lázadón-e nem tudta volna megmondani. Ekkor Illés, langaléta apródja rontott be lélekszakadva a szobába, hogy Dearmond báró címerével ellátott pecsétes levelet nyomjon a kezébe. A papiroson ez állt:

Ascona száznagy!
Szánom az országot, melynek kevés olyan tettre kész bakája van, mint amilyen tenagyságod. Szavaidból kiérzett minden szándékot, de tudom, hogy eskü köt elöljáród szava iránti engedelmességre…amiként azt is tudom, hogy derék korhelyként mindezt csizmasarkkal fogod tapodni. Személyes testőrségem ezért hát melléd adom, 300 kipróbált lovast, melynek mindegyike kapott már sebet érettem. Farkasok ők, de kebelükben ugyanoly honfi szív ver, mint a tiedben. Tudom, te jobb hasznukat veszed, s hova készülsz, ott nagyobb szükséged lesz rájuk, mint nekem. Az almalomi lapályon csatlakoznak hozzád, mindegyiküket szajha és fattyú várja odahaza így becsületeddel felelsz értük énelőttem. Az Egyisten járjon mindig előttetek, s ezer ördög utánatok, vadászatra fel, kapitány!

R.D.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Királyi udvar   2016-12-19, 19:32

~Királyi Palota-a Királyi Tanács ülésterme előtt~

*Az idejét sem tudja,mikor öltött utoljára száznagyi mundért...Szinte idegenül méregeti az aranyszálakkal hímzett selymet derekán, veretes fegyveröve felett, mire nem engedett haszontalan díszkardot köttetni. A fehér tiszti köntöst csak Belisarius erőltette rá, hiába tiltakozott, mily pojácának érzi magát benne... Lám mit nem áldoz a haza oltárán, nem beszélve kiboroltváltságáról,s frissiben megpödrött bajuszáról. Különös remegés honol gyomrában, akként, mint amikor tejfelesszájú kadétként egy-egy átdorbézolt éjszaka után a szállásmester kihallgatásra citálta, s már szinte fél lábbal a fogdában érezte magát...
Idegesen rója köreit a hatalmas teremben, a fehérmárvány padló keservesen nyikorog csizmatalpai alatt,s úgy érzi a falak arannyal futtatott freskóinak hősi alakjai vádlón merednek rá, amiért éteri pózba dermedt, vagy épp heroikus idilljüket zavarja a sértően profán zaj. Szivart kotor elő, hogy füsttel oldja idegességét, ám a csillárok üvegkristályait tisztogató inas rosszalló torokköszörülésére, morogva tesz le tervéről.
Egyszerre csak a kétszárnyú ajtó kitárul, s libériás teremszolga inti belépésre*
Rodderigo Ascona an Asconna száznagy, Királyi Gárda, királyföldi regiment!
*Odabent a tanácsurak moralya elhalt, mind a vészhír hozóját várják, nem járja hát, hogy az megvárakoztassa őket. Fülében a végítélet harsonái zengenek, ahogy belép és sarkait összecsapva tiszteleg*
Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 25
Regisztráció Regisztráció : 2015. Nov. 25.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Királyi udvar   2016-12-07, 15:07


A birodalom fővárosa századokkal ezelőtt rakta fészkét oda, hol az Özvegykönny fekete folyama fél tucat ágra szakadván, kisebb-nagyobb szigeteket hasítva ki a televényből torkollik a tengerbe. Kőcsipkés tornyai , patinás kupolái és száznál több hídja messziről vonzzák a vándort, kapui, kikötője folyton éhes szájként nyelik el az áruval rakott karavánokat. Falai közt nemesek, pórok, igazak és hitványak osztoznak titkoktól dús kövein.  Egyaránt helye van itt a pompának és nyomornak, becsületnek és árulásnak, míg minden pirkadattól hajnalhasadtáig sorsok teljesednek be, vagy az égiek szeszélye és a földiek ármánya okán vesznek új irányt.

A Várhegyen magasodó palota impozáns fehérmárvány tömbje a királyi hatalom és méltóság megtestesítőjeként magasodik a város fölé. Nem csupán a mindenkori uralkodó, s a Koronatanács székhelye, de a királyi család rezidenciája is egyben, s mint ilyen, báloknak, társasági eseményeknek otthona, hova bejáratos az ország nagyjainak színe-virága. Folyosóin törtető udvaroncok, koncra leső csepűrágók súgnak össze, termeiben államügyekről határoznak, szövetségeket kötnek, s intrikálnak a zászlósurak, országbárók ligái.
A palotanegyed kastélyai úgy bújnak a Várhegy köré, mintha félnének, hogy bármiben is elmaradnak a királyi udvartól. Kövezett utcáin, parkjaiban gyakoribbak az őrjáratok, mint a városban másutt, s külön fal veszi azt körül, hova csak menlevéllel juthat be, ki nem rangbéli. A nobilitás palotái, kertjei szinte egymással versenyeznek pompában, de minden magára valamit is adó nemes tart fent legalább egy házat itt szállásul, ha az országgyűlésre érkezik. A negyed szélén terpeszkedik a Csontmező, mi az országgyűlések, lovagi tornák, felségsértési perek kivégzéseinek hagyományos helyszíne.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://anwarionszerepjatek.hungarianforum.net
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Királyi udvar   

Vissza az elejére Go down
 
Királyi udvar
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Ház és udvar
» Volangaard - Királyi csarnok
» [Küldetés] Az elf királynő
» Katanowa Kiro
» Ötlettár a játékosoknak!

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Anwarion fórum :: -
Ugrás: