HomeRegisztrációKapcsolatBelépés

Share | 
 

 A Kúria és környéke

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-13, 20:31

//Megszabadulni a bűntől//

A köpés talál, a nő lesöpri az arcáról.
- Nézz tükörbe.. korcs vagy, az egész fajod az. Én csak fattyú. Veszíts méltósággal, gyilkos!

Nemyt éles fájdalmat érez, reccsen egyet az állkapcsa, majd a sötétségbe zuhan...

//Folyt köv a Kikötőben.//
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-13, 20:14

*A fejvadásznő nem válaszol, azonban vérelfünk is látja, hogy kesztyűt húz és előveszi az eszközt.*~Attól tartok eszméletlen leszek egy darabig, ha leüt, akkor nem fog megölni. El akar vinni valahová.~*analizálja a helyzetet magában, miközben nézi a nő mozdulatait. Amíg az készülődik így szól:*
- Egy védekezni nem tudó ellenfelet leütsz? Szégyen! A Korona fejvadászai mind ilyen gyáva férgek, mint te? Na gyere csak, te korcs tünde.-*mondja neki, majd arca irányába köp. Aztán kénytelen megvárni azt, hogy fejbe kólintsák, védekezni úgy sem tud. Hogy utána mi történik majd vele az jó kérdés. Nem fél a haláltól, sem a fájdalomtól, hiszen ilyen világba született bele. Hősnőnk arra számít, hogy börtönbe viszi először.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-13, 19:29

//Megszabadulni a bűntől//

A nő nem épp kommunikatív, inkább a csendesen hatékony típus. Nemyt pedig, ha kicsit jobban belegondol, talán még nem is járt ezen a környéken olyan birodalomban, ahol ne okkal írtak volna ki körözést... ahogy az esetében is így történt. S bizony ebben a fázisban már neki kell bizonyítani, nem pedig a bíráknak.
Azonban jelenleg az a helyzet, hogy közelebb áll a bitóhoz, minthogy a kiírást a fejéről levetesse. Bizalmatlan is fest a helyi népek szemében, a vád sem piaci lopás sajnos. A legjobb esetben is életfogytig fejtheti a követ az északi bányákban, hogy új falakat építsenek majd... és ez esetben élete nem lesz hosszú.

A fejvadász viszont nem magyaráz, és nem kér elnézést, mert olyan a világ, amilyen. Inkább kesztyűt húz, és ütleget vesz a kezébe, hogy közelebb lépve alulról felfelé lendítve jókorát csavarjon Nemyt fejére, s ezzel lezárja a kérdést.

//Küldtem neked PMet. Arra kérnék egy választ.//
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-13, 15:28

*Kissé ugyan meglepődik azon, hogy nő a megbízó, ráadásul elf vagy félelf. Amikor a nő ismeretlen nyelven megszólal és a falon lévő rúnák világítani kezdenek, próbálna hátrébb lépni, de nem tud.*
~A fenébe! Ez egy csapda.~*mérgelődik kissé magában, ám ez arckifejezésén nem látszik. Végighallgatja közben a nőnek a mondani valóját.*
~"Remek"! Szóval a Korona egyik fejvadásza.~*méri fel magában a helyzetet, majd egyhelyben is áll, amúgy sem tudna mozogni, és nem is akar igazándiból. Értelme sem lenne az erőlködésnek. Ő maga amúgy sem ért sokat a mágiához, főleg a rúnamágiához nem.*
- Képes voltál ezért ennyit körmölni a falra? "Gratulálok".-*mosolyodik el enyhén*-Szóval gyilkosságért felelek...bizonyítéka persze nincsen a Koronának arra, hogy én voltam. Láttok egy vörös szemű nőt, akit démonnak kiáltotok ki, persze tévesen. Pedig elf vagyok ám, akárcsak te. Mondjad ne kímélj. Mik a továbbiak?-*teszi fel a kérdést teljesen nyugodt hangnemben. Az ellenállásnak a legkisebb jelét sem mutatja. Holott a legtöbb esetben Nemyt ilyenkor már régen ellentámadást indítana. De ha nem is lenne a mágia korlátozása alatt és mondjuk sikerülne is megölnie a nőt, azzal csak jobban rontana a helyzetén. Ezáltal pedig soha sem kerülne le a fejéről a vérdíj. Mozdulatlanul várja a nő reakcióját.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-04, 20:00

// Megszabadulni a bűntől //

Talán meglepi Nemytet, de a toronyban egy nő áll a harmadik emeleti romos, poros szobában. Lassan fordul a lány felé, arca akár az embereké, kissé széles arccsontokkal, de fülei hegyesek.
- Hmmm... valóban vörösek a szemeid. A gyermekeim biztos visítva bújnának a szoknyám mögé, ha lennének gyermekeim. Ha lenne szoknyám. Dro norak! Akvaurl!
A nő felemeli kesztyűs, karcsú kezét, s a szobában felizzanak a falakra vésett rúnák, melyek körbeveszik a vérelfet is. S bár képes a karjait használni, beszélni, de mozogni, akár egyetlen lépést is tenni nem.
- A feladat elvégeztetett. A Korona Parancsára gyilkosságért fog felelni... a törvény által, vagy ha ellenáll,általam!
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-04, 18:46

// Megszabadulni a bűntől //

*A sötét éjszakában barangol, fekete köpenyt és bő csuklyát visel magán. A kis erdei úton, a feltünést kerülve halad előre. Léptei nem gyorsak, de azért nem is egy kellemes esti sétához illő. A kúriát megpillantva, elmereng magában pár dolgon.*
~ Vajon mi lesz a feladatom? Kíváncsi vagyok rá. Elég komolynak tűnt a megbízó.~*töprengett el magában. Mi tagadás, szüksége van pénzre, nem is kevésre. Viszont amióta vérdíj van a fején, kénytelen volt felhagyni egy kis időre a mesterségével. Ám a pénze folyamatosan fogy, kénytelen elválalni ezt a munkát. Szakítani szeretne már ezzel a mesterséggel és a velejáró életvitellel, de ez egy bérgyilkos klánba született, és ott felcseperedett vérelfnek nem könnyű. A kúriához közeledve, a déli torony felé fordítja a fejét. Amilyen halkan csak tud, fel is megy a toronyba. Mostanában óvatosabb lett. A toronyba felérve megpillantja az alakot, lassan közelebb is lép hozzá, csuklyás fejét picit feljebb dönti, karmazsin szemei láthatóak.*
- Jó estét, itt vagyok. Rá is térhetünk a tárgyra. - *mondja halkabban és röviden. Nem teketóriázik, egyből a tárgyra szeretne térni, amúgy sem cseverészni jött. Hamarosan kiderül, hogy mi lesz hősnőnk feladata.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-04-03, 11:44

//Megszabadulni a bűntől - Nemyt szála//

Éjfélre jár az idő, mikor Nemyt ismét megpillantja a Kúria magas épületét. Ablakaiban és tornyaiban fények pislognak, akár a csillagok az éj sötét bársonyán. A környék csendes, a megbízója pedig ide hívta, hogy megbeszéljék az üzlet kínos pontjait. Biztos, hogy valakit meg kell ölnie, a kérdés, hogy mennyit ajánlanak... Mert a pénz az kellene. Bár a Kúriában minden kényelme és élelme megvan, de a mérgek nem olcsó mulatság, ahogy a fegyvereket is élesen kell tartani, a bőr vértet is olajozni, ápolni illik.
Így hát szükség törvényt bont, s a Kúria déli tornyában várja a megbízó a feladattal.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-03-19, 21:09

[ Valahol a partok közelében, fél napi járásra a kúriától ]

*A zátonyra futott hajó javításával próbálkoznak a kapitány emberei. Kevés a faanyag amiből a javítást tisztességesen elvégezhetnék. A part menti erdőkben található fák közül pedig nem mindegyik alkalmas hajó alkatrésznek. Sonia elégedetlenül csóválja a fejét, miközben cipeli a deszkákat. A munkálatok javában zajlanak, ám az eredmény nem kecsegtető. Elégedetlenkedések, káromkodások és morgások hangzanak el, a fűrészelés, kalapácsolás mellett. A parton sok sátor van felállítva, hiszen a hajó kabinjaiban nem biztonságos aludni, ráadásul be is vannak ázva rendesen.*
- Kapitány! Felébredt a lány, az állapota már jobb. - *fut hozzá a hajóorvos, majd beszámol.*
- Értem. Jó munkát végeztél Elrik! - *mondja neki, miközben elismerően bólint is egyet, majd indul a nő sátra felé. A sátorba belépve (kisebb nehézségek árán a méretéből adódóan), megpillantja az éppen fekvő lányt. Amennyiben Hatice rá figyel, akkor egy igen magas nőszemélyt pillanthat meg.*
- Örülök, hogy jobban vagy! Szerencséd van, hogy megúsztad. Az az ork veszélyes, nem egy átlagos erejű példány! Nekem is meggyűlt a bajom vele. -*mondja miközben felmutatja a befáslizott alkarját, amit az orkkal való harcnak "köszönhet".* - Nem jó ökölharcba és birkózásba bocsátkozni egy orkkal, nekem elhiheted. -*mondja kissé elmosolyodva, majd megköszörüli a torkát egy picit és folytatja.*- Gondolom kíváncsi vagy arra, hogy hogyan kerültél ide. Tegnap bementem a kúriába és ott a kamrában találtam rád, el voltál ájulva és meg voltál kötözve. Éppen hogy sikerült meglógni az ork elől. Feleszméltél, visszatetted a saját állkapcsodat, valamit motyogtál amit nem értettem, aztán újra elájultál. Nem akartalak ott hagyni csak úgy, ezért ide hoztalak. A hajóorvosom látott el téged. Egyébként...Trafalgar kapitány..-*biccent egyet a fejével* - örvendek. Te ki vagy? 
Vissza az elejére Go down
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-14, 01:23

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison) [Befejezés]

A lelke háborogva parancsot ad nyelvének ,a rókának kötelességet szab és erre nem büszke. Hát ő maga is egy volna, a sok úri nép közül ki csak igába vonja a kisebb erővel rendelkezőket? Nem, kizártnak érzi ezt, hisz mindig is arra nevelték tisztelje az élet minden formáját. Tisztelet. Múló árnyék a világban. Könnyei végig csordulnak arcán, kézfejével eltörli őket akárha megszabhatná érzelmeinek maradjanak távol tőle  
~ Minden áldozat a semmiért? ~ Nézi továbbra is a rókát kimondatlan szavaival. ~Minden?~ -Ideje volt, hogy megjöjjön az esze. Kérem… Mit?... Hagyja békén – Ellenkezik szavakkal, de ahogy végighallgatta a róka mondandóját engedi, sőt segíti őt, hogy a rúnákat felfesse vérével a mágusra, holott már sejti ennek nem lesz eredménye.  Vár, várakozik de az önfeledt buborékolás nem csitul csak görcsös rángásba kezd a férfi teste a rúnákra – Semmi baj, csak rossz álom – Csitítja nyugovóra gyermekien a tisztelt varázstudót .Hosszasan simogatja a haját és magánkívületbe kerülőt  dédelgeti  törődőn.

Talán mégsem háborúba való, ahogyan Ascona említette; mégsem képes arra, hogy mocsárban és vérben kúszva vívja meg csatáit.  Ellentétes szavak forognak benne, ellentétes idők és élmények színveres kavalkádja csap össze ostromló éles pengeéllel. –Köszönet a segítségért Vupék leszármazottja - Hallani hangját, ami csitult idővel. Szemeit lehunyja s gyásza egyben az erejét adója – De ne feledje, innentől mindent nekem jelent bármely más erő is birtokolja magát – Emlékezteti szavára újra. Halja a mancsok halk lépdeléseit és némulását, s sejti miben bízik a szerzet. Felviláglik a vörös kör a mancs alatt és megnyílik a fal előtte. Zsizsgő apró szemcsék szétválnak a rókaszerzet előtt, a fal megolvad, mint Oldawan elméje. A terem közepén marad el a tébolyodott férfival kettesben Alison. S ő  hagyja,hogy Rorschach kilépjen az idézett ablaktalan szobából,mintha csak a róka jött volna rá hogyan jusson ki. Téves hiedelmek. Döntések, áldozatok, csali. Rossz döntések, ártatlan áldozatok , jó csali.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-08, 16:02

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison)

A magyarázatot hallva egyáltalán nincs feldobva.
- Igen feltűnt, és nem, nem ismertem fel a helyet. Azokból a fákból nem sok nő errefelé. - ingatja fejét, ahogy az elguruló gömböt követi szemével.
A kioktatást hallgatva, mintha a kandallóból egyre nagyobb forróság jönne, hirtelen mintha minden lángolna körülötte, s a lelkiismerete hangosan kezd kiabálni a mélységben, ideje megkomolyodni, kényelmetlenül fészkelődik kicsit, s lekonyuló fülei adják jelét, hogy Alison szavai célba értek. Nagy levegőt vesz majd felsóhajt.
- Jól van, befejeztem. - mondja szégyenkező hangon, s közben elkezd feléjük kúszni, még mindig gyengének érzi magát hogy két lábra álljon, nem kedveli a férfit ám mégis rossz kellemetlen érzés lengi körül ahogy ránéz - Ti emberek mind ostobának néztek, pedig igenis sok mindenhez értek, például a népem rúnái közül sok használatos gyógyításra, ezek közül néhány lecsillapíthatja a nyugtalan elmét. - magyarázza nyugodt hangon, majd karmát belemélyeszti saját mancsába, hogy vére fakadjon, majd Alison bárminemű ellenkezése ellenére egyik mancsával megfogja Oldawan fejét, hogy ne mozogjon túl sokat, s a véres karommal három rúnát rajzol a férfi homlokára.
- Mannaz, Ansur, Inguz. - motyogja halkan ahogy a rúnák sorra elkészülnek, s amint végzett elhátrál tőlük, s a falnak veti a hátát - Ha nem zavarodott meg teljesen, akkor hamarosan le fog nyugodni.
A fenyegetést mintha meg se hallaná, csak bámul előre, a szemközti falra, annak egyetlen pontját fixírozva.
- Igen meg akarok szabadulni, de nem ilyen áron. - mond csak ennyit válaszképp, majd lassan elkezd feltápászkodni, majd ismételten felsóhajt - Rendben. - mondja nehézkesen, majd a falhoz lépdel, s megérinti ott, ahol korábban a varázslónő is tette, remélve hogy kinyílik az az ajtó, s végre elmehet erről a szörnyű helyről, most másra se vágyik, mint mindenkitől a lehető legmesszebb kerülni, és csak a gondolataival lenni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-07, 02:35

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison)

Bús tódulattal szögezik elmélyének a szavakat, s hallgatag ellenkezéssel ordít belsője, minden, amiben hisz és minden, aminek szolgálatot tesz, nekifeszül a felemelkedésben hívő isteneségnek, ami térdre kényszeríteni óhajtja hatamával. Óhatatlanul fájdalom az ellenkezés minden fényével és becses hitével szemben a sötétség vad és erőteljes hatalma. Elmélye küzdelme nem elég annak mi beférkőzik tudatába. Mentális ereje küzdelembe fonódik a sötét teremtményével gátakat emelve birkózik a kísértéssel , túlságosan erős annak törekvése mi hitétben alá akarja ásni, mégis a saját fénye erős gátat szab neki. Erre még nem volt példa, hát látja, a sötét istensége igaz ellenfél. Hiába a némasága annál nagyobb a küzdelem elmében, a növekő isteni példakép elől nincsen menekvése, a tudata küzd, de teste ropogva töredezik meghajlásra. A hasogatás végigsugázik porcikáin és testének minden sejtje könyörög megalkuvásért.  Fájdalomtól ittasan borul térdre az avarban, hol ízeltlábúak kezdik uralmuk alá hajtani, mint szobrot a múló időben a moha. Az apró lábak és a feszülő hangok, tudatának ostromlása hatalmas terhet nyomnak rá. Arca vörösödik a gyötrelemtől, minden erejére szükség van, ellen álljon. – Nem fogsz te itt győzedelmeskedniiiiiii – Tör belőle felszínre az undor arculata puszta ellenkezésben megformált sziszegő hanggal, minden fájdalmat belesűrit ebbe az egy mondatába. Hangja dühös, elszánt és gyötrelmes egyszerre. Ujjai alatt az üveggömböcske repedezik az erőkifejtéstől, s ha az Úr ki felettük töri a  pálcáját nem küldené vissza őket ,akkor a gömb tenné meg helyette. Minden halványul és zuhan, zuhan akár egy rémálomban a mélységekbe ahol nem ér véget a zuhanás, de ennek most mégis van alja, van alja, ott honnan indultak.  Saját „vermébe” tér vissza az erdő melege és szél könnyedsége megszűnik körülöttük a pókokkal és kígyóval együtt. Újra csak a kandallóban lobogó tűz ad fényt és meleget, csak a fa ropogása hallatszódik és hiénaszerű nevetgélés.  

A világos padlón térdepel és liheg összeszorított szemekkel, gyomrának tartalmával küzdelkedve. Oldawan bugyborgó hangja lassan visszarántja a valóságba, kinyitja szemeit és oldalra fordítja a fejét. A férfi nyüszítése és habzó szája a bizonyíték ez a valóság, megtörtént minden mit átéltek ezekben a percekben. A rókára kapja tekintetét, mely űzött vadként csillan rá – Nem, ennek nem így kellett volna működnie. Csak maguk mentek volna a szimpátia mágia álltál elméjébe kapaszkodva, nem teljes testi valóban. Én nekem itt kellett volna maradnom – elejti a gömböt ami messzebbre gurul öblös hangot csorgatva végig fülükbe -Tudta, hogy mire készülünk. Tudta mit akarunk öntől ! Maga  a kapocs hozzá – Odakúszik négykézláb a mágusmesterhez és ölébe vonja fejét, zsebéből keszkenőt vesz elő, letörli kicsorduló nyálát – Csak bábok vagyunk a kezében. Ostoba báboknak néz minket. Rorschach, mondja, hogy felismerte a helyet – Szinte kérlelő a nő hangja, ami még piheg a megpróbáltatástól. Még mindig odavan teljesen és vízhangoznak a szavak a fejében - „ Mert már látlak téged, és tudom, hogy figyelnem kell téged! „-.
Igyekszik félreseperni ezt a problémát, míg meg nem nyugszik, de a vulpe kérdése ezen nem segít. Úgy fest ki lehet borítani még a mágusnőt is. – Hát magának tényleg azon az ostoba vacsorán jár az esze? - Felemeli hangját ami élesen hasít bele a szoba csendjébe - Hogy lehet ennyire önző és ennyire számító, amikor mások élete forog kockán, egy egész nemzeté és országé!!! – Fakad ki – Olyan agyatlan  maga mint egy pár fuszekli , még egy ork is többet használja a fejét mint maga. Jól mondta Oldawan, szégyen a fajára nézve. Semmihez nem ért, szenilis bolhazsák és egyedül azért van még szabadlábon mert kérelmeztem ne vessék rácsok mögé amint megsejtettük magának köze van a paphoz. – Oldawan elfordítja fejét a nő ölében, vihogása nem csendesül, tébolyodott lelke nem nyugszik. Tenyerét Alison a homlokára simítja nyugtatólag -  Ha megmeri fontolni az ajánlatát, ha csak felmerül önben , hogy áldozatot vigyen maga helyett, hogy szabaduljon a pecsétjétől, azonnal likvidálni fogjuk és Istenemre esküszöm ,hogy én fogok magáért eljönni ,hogy beteljesítsem azt. – Csendesül hangja, de éle megmarad, minden egyes szónak nyomatékos ereje van.  Dühe könnyeket csikar arcára, a férfi állapota is okozza a kiborulását, hibázott ,felkészületlenül mentek elibe a papnak. – Maga innentől nekem fog jelenti és nekem fog dolgozni, ha a jelentéséből hiányozni fog bármi is , - megszabadítom a bundájától!! Értve vagyunk? – Könnyes szeme mögül villámok szikráznak a rókaszerzet irányába.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-04, 17:00

Elveszve a falak között ( Rorschach, Alison és mínusz egy Atroposz Very Happy)


Néma dühvel a tekintetével nézi végig a jelenetet, amik aztán gondolkozásra késztetik... ez az alak csak nem "Ő" lenne a pap alakjában? De gondolatmenet nem nyúlik soká az előmászó ízeltlábúak hatására megborzong ahogy elkezdik megmászni, miközben ő még szinte mindig alig tud megmoccanni, s közben a pap monológját hallgatja.
- Veled én nem üzletelek! - veti oda a jelenésnek mérgében
Aztán hirtelen minden megszűnik, mintha kihúzták volna alóla a talajt, s a következő pillanatban már a kis szoba kemény padlóját érzi amint nekivágódik, s halkan nyikkan meg fájón az érkezésre. Mintha minden minden porcikája ólommá vált volna nehéz minden mozdulat, inkább nem is erőlködik, csak fejét fordítja el a többiek felé, hogy lássa élnek-e még.
- Ennek így kellett volna működnie? - kérdi Alisont s tekintetét inkább a plafon felé emeli, s elméjében a hallott szavakon kezd merengeni "Hozz nekem egy áldozatot, egyet, aki veled egyenértékű". Talán mégis megérné..?
Végül a rossz gondolatokat egy ismerős mélyről jövő morgó hang űzi el, nagy levegőt vesz, s félig meddig ülő helyzetbe húzza fel magát.
- Szóval mi lesz azzal a lakomával?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-02, 17:32

Elveszve a falak között ( Rorschach, Alison és Atroposz???)

Khrone tekintete hidegen villan, mosolya kegyetlenül terül szét az arcán. Felemeli a kezét, és Alison arca felé nyújtja, igaz messze van tőle, nem érné el.
- A pusztulás és születés a világ sorsa, amíg a halandó ember uralja azt. Mily bódító a hús gyönyöre, mily fájdalmas az élet öröme, mily nyugodalmas az elmúlás pillanata! Én vagyok a születendő gyermek. Én vagyok a paraszt, ki a földekre tér. Én vagyok a pap, ki prédikál, és én vagyok az úr, ahogy borát kortyolja. Szelindek vagyok és bárány, lusta macska és bősz oroszlán, alattomos kígyó és szárnyaló sólyom! Ezer arcom közül egy sem ismered fel, mert halandó elméd korlátolt értelme keresi a magyarázatot a megmagyarázhatatlanra, a lényemre, a káoszra! Én vagyok a pusztulás és én vagyok az élet!

Alakja a férfinak mintha megnőne, különös érzékcsalódás, hangja akár a rémítő mennydörgés, s ahogy ujjai begörbülnek, Alison gerincében is kínzó fájdalommal érződnek a csigolyák roppanásai. Küzdhet, ellenállhat, de a végén sikoltva fog térdelni a puha fűben.
- Így kell... térdelni egy isten előtt! Bátorságotok és büszkeségetek a ti gyengeségetek, mert nem látjátok, mikor kell meghajolni, alamuszin hazudni, mikor kell az életetek menteni, s aki nem éli túl, az nem is tud visszavágni sem, a holtak nem állnak bosszút! A holtak csak holtak...

Oldawan mester tébolyodott, habzó szájú kacaja a háttérben hörgő fúlással vegyül, mintha saját nyálában fuldokolna... bár inkább a őrület tengerében, amelybe lelke hánykolódik. Az erdő avarja alatt mocorgás kél, s pókok tucatjai másznak elő, hatalmas, tenyérnyi, szőrös lábú, nagy szemű bestiák, hogy a ruhák nyílásai alatt befurakodjanak, felfussanak a mágusnőn és a róka bundájában egyaránt. Kígyó szisszen Oldawan lábánál, csúszik az avaron feléjük, amott patkány fut el, apró lábai alatt zizegnek a levelek s gallyak.

- Emlékezz, Vulpe! Általam létezel még... és ha én úgy akarom, nem létezel már! Ne bőszíts fel! Hozz nekem egy áldozatot, egyet, aki veled egyenértékű, s add őt nekem a kín és kéj dicsőséges oltárán! Akkor... és csakis akkor, elengedem a lelked! Te pedig, varázslónő... ne keress engem még egyszer! Legyen ez intő példa számodra! Mert már látlak téged, és tudom, hogy figyelnem kell téged! És most... menjetek békével, gyermekeim! Felszabadultan... örömben és bánatban egyenlőn!
Két kezét kitárja a főpap, s hangosan csattan a tenyere a levegőben. Az erdő zuhanni kezd, zuhan és zuhan...

A társaság a csattanásra eszmél, keményen ütődnek a padlónak, mintha csak a plafonról zuhantak volna alá. Álomból riadnak talán, hogy ismét a szobában vannak... s hogy mégsem csak álom volt, mi sem bizonyítja, mint Oldawan mester a padlón, ki habzó szájjal, tébolyodott, összekuszált elmével halkan nyüszít, fehér habot fújva ki száján minden lélegzetvétellel.

//Egy jó mester elméjét némi információért! Használjátok belátással! Immár tudjátok a vulpe megszabadításának módját, és talán azt is, hogy hol keressétek őket, ha a rókakoma okos. Smile Mesélő kiszáll, jó játékot!//
Vissza az elejére Go down
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-02, 13:35

Elveszve a falak között ( Rorschach, Alison és Atroposz)

Szavainak határát súrolja az épeszűsége, még látja az előtte ülőket lassan elpilledni és a gyertyák lángjai magasra nyúlnak fel és a következő pillanatban vele együtt fordul meg a világ. Talpa alatt a fénylő jégtükrös márványra zsizsegő falevelek telepszenek és körülötte a szellő is másként jár. Arcát megsimogatja a kinti levegő, leomlottak a falak és a természet öleli körbe. Egy pillanatig hagyja, hogy beszippantsa tudatát és érzékeit a környezetének csodás nyugalma, majd kitágul szeme. Kezébe belemar Oldawan körme is, húzza lefele, igyekszik kiszabadítani kezét, mint gyermek a szülő kezéből, ám nem megy. Kérdések záporozzák meg tudatát. Mit keres itt? Hol van egyáltalán az itt és….OH a felismerés fájdalmas. Kezében megforgatja a kis üveggömböt, amin saját rúnája fénylett fel korábban. Hangok másznak fülébe, morgás és ismeretlen férfihang egyvelege, ami semmi jót nem jelent. Óvatosan fordul meg és riadt pillantást vet Oldawanra és annál dühödtebbet a papra, ahogy találkozik tekintetük. Visszaszorítja a tébolyodott lelkű kezét, nyugtatásnak, már amennyi még tőle kitelik  –  Sokkal inkább te tehetsz a romlásról, mint a róka – Nyögi és lassan még őt is térdre kényszerítené a hatalom, amivel szemben áll, mégis ott a dacossága, amivel, a világgal szemben állt. Hát most sem veszett ki belőle. – El fogsz hullani a seregeddel együtt. Nem vagy te isten –  Közli gyermekies mosolyával ,úgy akárha teljesen biztos volna ebben. Reméli, hogy a róka közben azért megnézi a helyet ahol kikötöttek. Lopva keres távpontokat, hol lehetnek valójában, talán egy másik sík? Meleg van, túlságosan télhez képest…vagy csak újabb hallucinációkeltés, mint ő alkalmazott Rorschachnál?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-02-01, 15:27

Elveszve a falak között ( Rorschach, Alison és Atroposz)

- Azt ajánlom is! - mondja még a vacsora ígéretre, majd kíváncsian figyelme a pálcás műveletet fókuszál a mancsára, a csikizésre ujjai megrándulnak, összezárná a markát, de ellenáll a késztetésnek, s még jobban kifeszíti ujjait, majd a művelet végeztével ellazítja végtagját ahogy végigfut rajta a hideg.
- Hát jó... - suttogja magában, majd mély levegőt vesz, kicsit ficánkol ültében kényelmesebben elhelyezkedve, majd szemét behunyja, de füle még éberen figyel, ami szép lassan alábbhagy ahogy lassan álomba merül.
Aztán hirtelen magához tér az erdő közepén, hol nyoma sincs téli hidegnek, s hónak. Alig van ideje körbenézni, máris egy varázsló markor bele erősen a mancsába, majd húzza lefelé ahogy amaz térde rogy, megfordulván egyszerre fogja el harag és félelem, fogait kivillantva vicsorit rá Khrone-ra, felborzolja magán a szőrt, s fülét hátracsapja.
- Te meg az átkozott istened hoz romlást erre a vidékre! - veti oda neki, s már tépné is ki magát a másik kettő markából, mikor eléri a fájdalom, amit egy ideig konokul tűr, farkasszemet nézve a férfival, ám végül legyűri a fájdalom, s halkan nyüszögve rogy össze.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-30, 16:55

//Elveszve a téboly hálójában inkább...//

*Utazás. Előbb még a szoba füstös, nyirkos melege, majd hirtelen hűl meg a levegő. Mire kinyitják a szemüket, már az erdőben vannak. A vörös levelű fák alatt a nyár melege érződik, de mégis minden szellővel hullanak rájuk esőként a juhar és vérszilva levelek. Elfutnak mellettük pockok az avarban, izgágán zizeg a süncsalád a bokor alatt, s amott fentebb, a szirten, róka lopakodik nesztelen. Alison és a róka oldalasan háttal állnak annak, aminek Oldawan mester épp szemben. A férfi szeme tágra nyílik meglepettségében, és fehéren habzó szájú vihogással zuhan térdre, ahogy valamit néz a hátuk mögött, ujjai görcsös fájdalommal markolnak bele Alison kezébe, a vulpe mancsába.*

- Lám... lám... kik vannak itt. Kik keresik kegyeimet... - Alison talán sose hallotta még ezt a férfihangot. A vulpe sajnos annál jobban ismeri.

Ha megfordulnak, bizony a Káoszpap, Khrone áll mögöttük. Épp olyan, mint azon a vészjósló estén, mikor oltárra tette a rókát.

- Milyen bátor kis ember... milyen botor kis vulpe. Jó hasznomra váltál volna, és élvezted volna a hatalmat, Rorschach! De nem... neked mindenkit romlásba kell döntened magad körül. Ez a te végzeted... és sajnálom, hogy nem az én oldalamon kívánod bevégezni!

A káoszpap keze ökölbe szorul, és és Khrone érzi, ahogy a mellkasában mintha rámarkolnának a szívére! A fájdalom iszonyatos, nem is emberi, nem is lehet valós, ilyen fájdalom nem is létezik! Nem hagyja levegőt venni, nem hagyja cselekedni, uralja minden porcikáját, míg térdre nem kényszeríti!

- Így kell térdelni egy Isten előtt! - dörren haragosan a pap...

S a róka térdre fog kényszerülni a kíntól, ahogy Oldawan mester is tébolyodottan vihogva hajbókol. Alisonon a sor, a kegyetlen férfi tekintete rá vetül, s némán kérdez: megalázkodsz, vagy megalázzalak?

//Bocsánat ha direkt a mesélés, de ez feltétlen szükséges hozzá. Meg fogjátok érteni, miért!//
Vissza az elejére Go down
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-30, 16:05

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

A duzzogásnak sem helye sem ideje nincsen. Ezt a róka is pontosan tudhatja, nincs már visszaút, amibe beleegyezett az meg fog történni, ha akarja, ha nem. Az engedelmes engedékenység az egyetlen járható út most számára. A sértettség hangjai nem érik el a célozottat, nem izgatják a szavak. Meglehet a korábbi mondandók között a valós érdektelenség is ott lapult, nem veszi emberszámba a humanoidot.  Alison vár egy pár percet türelmet erőltetve magára, de megkapja a mancsot végül. Bőréhez a bunda hozzásimul, új érzés számára, de nem méregeti sokáig, nem most kell tanulmányoznia. Egyszer majd, ha túlélik az egész háborút. – Olyan vacsorát kap majd, amit egy uralkodó is megirigyelne – Ígéri, és pálca ismét felizzik és a róka tappancsához illesztődik. Kellemes csikizés foghatja el a rókát elsőre majd a hideg dér fagyával azonos érzés váltja fel mire a rúna végére ér a nő. Elengedi a mancsot és megfordul, visszamegy az asztalhoz és az előkerült gyertyák kanócát meggyújtja, elhelyezi a kanapé két végén a lábazatnál és még egy utolsó dolgot elővesz a ládából. Tenyerébe veszi, ujjait rászorítja és megköszörüli torkát.
- Engedjék el magukat uraim és élvezzék az utazást – Mosolyog tőle megszokott kedvességgel némi viccelődést belecsempészve. Legörbül arcáról a mosoly, ajkai tovább formálják a szavakat, de ezek már nem a két előtte ülőhöz szólnak. Hangja egy idő után eltompul a fülekben, szemeik nehézkesen lecsukódnak és szívük dobogása lassul, akár az álmodás határán mikor elalszanak.  A két rúna halovány derengésben kapcsolódik egymáshoz és egy harmadik fény is feldereng a nő kezei között.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-27, 09:20

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

Miután elmarad a remélt eredmény, s még csak egy kis összeszólalkozást se ért hamar leesik neki, hogy itt bizony valami turpisság van majd a suttogást hallva karját összefonva, mint egy sértett kisgyerek fordítja el róluk a tekintetét.
- Lehet hogy hiszékeny vagyok, de süket azért nem! - vakkantja oda a férfinak, majd ahogy hirtelen mellé telepszenek, inkább a másik irányba fordul, kissé elhúzódva tőle.
Aztán néma érdeklődéssel figyeli Alisont és a tenyerébe vésődő jelet, majd amikor kezet nyújtanak neki felsóhajt - Ezért minimum egy jó vacsorát követelek kárpótlásul! - jelenti ki, majd nagy levegőt vesz és megragadja a kezet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-23, 17:45

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

Bizonyára még igaza is lehet a rókának, nem csak magát védi kitalált lázadásával. Ennek utána is járhatna, ha felkeresné az említett személyt, -már ha valóban létezik- de ez nem az az idő mikor ilyesmin fog rágódni. Neki elég bizonyíték lesz ama pillanat, ami betekintést mutat majd a keresett személy lélektükrein keresztül, merre található.
-Egy ideje igyekeznek megtalálni Khronet ,de nem sikerült. Csak akkor mutatkozik, mikor akar, és ez megnehezíti a dolgunkat. Így magára vagyunk utalva – Csillan fel acélos tekintete. Kéretlen információ, amire maga is rájöhetett már korábban a róka , hiszen ha meglenne, az említett pap nem kellene ehhez folyamodni – Nincsen más megoldás – Megcsóválja a fejét. Az asztalhoz indul, hogy a Oldawannak segítsen. Hosszúkás ujjai a dobozba nyúlnak és egy rövidke pálcát vesz ki belőle. Érzi magán a mágus szemeit, aki időközben laposabb, már égetett gyertyát vett elő. A nő felnéz a férfira, ilyen közelségből már kirajzolódnak a korkülönbséggel járó ráncok rajta, szemei zugában leginkább. Csak hallgatja a vulpe levont következtetését a beszélgetésből. Megcsóválja fejét újra, ma már sokadszor. Valami a levegőben ott izzik a két ember között, valami, amit csak ketten tudnak, de hamar felfedezheti vendégük a titkolózást ~ Hamarabb kötélnek állt, jó ötlet volt a jó mágus, rossz mágus felállás a kis összeszólalkozással~ Fut át a nő agyán elismerően pislogva a férfira.
- Állítólag a rókák okosak. De úgy fest, kevésebb ész jutott ennek, mint fajtársainak – Suttogja Oldawan és egy kelletlen mosolyfélét villant a rókára – Nem az esze miatt van itt, Oldawan. –A nő ajkait összepréseli és visszatér a vulpéhoz , háta mögött a férfi követi és a kanapén lévő  szabad helyre leül. Megsüpped a dívány alatta.
-Akkor , kezdhetjük ,ha készen állnak – A nő kezét nyújtja, elsőnek a férfinak. Az a tenyérét felfele fordítva ráteszi a nőére. Felemeli a pálcát és annak vége felizzik akár egy szivar vége parázslani kezd. A tenyerére illeszti, és cirka mintát kezd rajzolni gondos óvatossággal. Ahogy végez, egy rúna körvonalazódik a tenyéren sötéten. Egy hang nem hagyta el a száját, szeme sem rezzent, nem is érzett komolyabb fájdalmat. Ahogy végeztek a mintával Alison Rorschach felé nyújtja kezét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-19, 11:00

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

- De igenis van, kérdezd meg Garent! Ő tanúsíthatja! - állitja határozottan, majd a hallottakra gondolkodóba esik, egy lehetőség amire még nem is gondolt, s már szólna is, ám egy ismeretlen hang zavarja meg a csendet, össze-vissza forgatva fejét kezdi keresni a forrást, ám az mintha egyszerre szólna mindenhonnan, ami nagyon bosszantó.
Aztán csendben, élénk figyelemmel kíséri a kialakuló jelentet, főként a falon megnyíló átjáró kelti fel az érdeklődését, tán valamiféle mágikus pecsét ami az ajtót nyitja? Elég csak megérinteni? Alaposan megnézi és megjegyzi a helyét, majd a párosra szegezi a tekintetét és fülét hegyezve hallgatózik, bármennyire is próbálnak suttogni, az ő hallásának az bőven elegendő. És nem tetszik neki amit hall.
Aztán a férfi eltűnik, majd ismét felbukkan, bizalmatlan pillantásokkal szemléli a szelencét, majd az elé álló Alisonra fókuszál - Persze segítek, de semmi fájdalmas hókuszpókusz! Csak van valami más módszer? - kérleli, majd felfigyel az újabb eszmecserére a kettős közt, s kissé előre dől ültében, s rákönyököl a karfára. - Hm... látom ki viseli itt a nadrágot. - forditja tekintetét ismét Oldavan felé, láthatóan nem kedvelik egymást, talán ezt kihasználhatja - Úgy utasítgatja mint valami cselédet, ha meg közbeszólt egyszerűen leintette, sőt még a tőlem származó értékes információkért járó dicsőséget is ő kapja, pedig ketten vannak itt! Ez aztán a munkamegosztás!
- aztán csak vár hátha sikerül egy kis vitát kirobbantania
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-18, 15:31

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

Nem egészen érti a rókafajú nyelvválasztékát, hol tegezi, hol magázza, mindez már egybefolyik. Mégis szembetűnő a szavak eredete, hamissága is és igaza, valahogy nem egyenértékű az egész. Hamis, valótlannak érzi az egészet, mintha csak bujkálna a válaszok elől, ő előle szégyenében. Vagy talán mégis igaz a tudatlansága?  Nem tud semmit, csak egy áldozat? A seb bűze, a romlás rothadó szaga ott árad a hegből a vulpe szíve felett és ő érzi. Érzi az elmúlást, érzi a korában elejtett szavak jelentőségét és célt ér az, amit eddig nem akart nyíltan, tudatosan is felfogni. Kötődés! A kulcs a kezében, csak kérdés van e bátorsága kinyitni a zárat vele. – Bár ne kételkedhetnék szavainak jelentőségében és igazában Rorschach. A követők megölése pusztán szavak lehetnek, egy bizonyíték sincsen rá így tett volna. De tegyen rá tanúbizonyságot, fellázadt. Azt mondta kapcsolatba áll vele. Szavaiból ezt vélem kivenni. Önt kívánta vérebének szánni, önhöz kapcsolódott. Akkor, hát tudja mere van! Kötelékén keresztűl tudhatná! – Hangját felemi szinte és azon nyomban egy férfi hangja szólal meg a falak között. A hang minden irányból hallatszik, nincs forrása.

– Agrior , egy pillanatra…– A falak zsizsgése felgyorsul majd lelassul a morozusabb hangra. Vajon kifele is minden hallani, amit bent beszélgetnek?  A nő felsóhajt és elöki magát a kanapé támlájától, körmeit végighúzza a kárpiton és a fal mellé sétál ott hagyva a rabot. Kezét ráhelyezi egy pontra és egy kör vöröslik  fel amin sötét alak lép be. A vuple számára nem kivehető az arca, csak hangja következtet arra férfi lehet – Kisaszony, nem az ön terepe a kivallatás. Lássa be végre, ezt hagyja azokra akik értenek is hozzá – A hang halk, csak a nőnek címzi a szavakat, de a róka hallása elegendő lehet hozzá, hogy halja a beszélgetést – Meglehet nem értek hozzá – Szigorú tekintete villámokat szor a férfira, annak a bizonyos ezüstös írisznek  izása minden kiejtett szóval felvillan szinte – De kötődés van köztük. Ha ő nem, hát a másik akit keresünk elárulhatja rajta keresztűl hol van – Merev döbbenet jár át a csontos arcon amit a homály fed végig – Ez sikerülhet – Töpreng el ezen a lehetőségen a férfi és ha a nő ötlete még használható is elfogadja továbbra is lekezelő vele- Próbálkozott már kegyed máskor hasonlóval, ezt bízza olyanra aki jártasabb ebben. Ne feledje hol a helye, maga csak a tanács szeme és füle olykor hangja,de nem több . Kiálltam maga mellet , de nem jelenti azt mindenhol megfelelhet ,túl fiatal még – Alisont hideg zuhanyként éri a szóáradat , a hirtelen parancsváltás és háttérbe szorítás – Már megbocsásson Oldawan ,de ezt nem maga fogja eldönteni miként cselekedhetek és miként nem. Tudtommal nekem ugyan olyan beleszólásom van a tanács tetteibe mint magának.  Ha már saját őrségét elhagyta , nekem segítsen és ne hátráltasson és kérdőjelezze meg a képességeimet ,elég hogy az ország szétesőben, nem kell még a maga dicsvágya is engem féretaszítva. Segítsen inkább … expediret rem ad track….   – Utasítja ellenmondást nem tűrve.

A sovány férfi grimaszolva egy kis időre eltűnik, majdhogy felháborodva a falon át távozik, ám mikor újra megjelenik már más ponton lép be a szobába. Ezúttal kezében egy pixist tart . Alison leveszi kezét a falról és a kör bezárul. Újra csak az ablaktalan szoba záródik köréjük, de ezúttal már nem ketten vannak Rorschach. Alison odasétál a kanapéhoz szinte előre sajálva a rókát

-Elfogyott az idő Rorschach , ha ön nem tesz semmit , mi fogunk. Ebben szükségünk lenne magára – Háta mögé biccent arra, amerre Oldawan áll. A férfi felűl sugárzik a türelmetlenség, méginkább mint a róka előtt álló nőből – Könnyebb lenne a dolgunk , ha nem ellenkezne. Magának kevésbé lenne gyötrelmes, ha együttműködne. Sajnos az ellenállás esetében a testében lévő idegpályákon igenerős fájdalom keletkezik. Tegyen szolgálatot a hazának ,maga sem akar meghalni… - Dohogva közbeszól Oldavan – Ne pesztrálgassa ezt a szerencsétlent! – A folytatás már elmarad, a nő felemli kezét csitíton és megfordul – Maga inkább készítse elő a rituáléhoz a helyet. Ne szoljon még egyszer bele a módszereimbe, _kedves_ Oldawan – Negédes hangjába szigort csempész ,olyat, amivel nem is akar már dacolni a férfi. Leveszi köpenyét , alatta sötét talár látható a magas alakon. Haja őszes, szemei alatt talán kivehető a halvány lila karika az álmatlanságtól. Vékony ujjai között szorongatott ládát az asztalra teszi és felnyitja a tetejét.


A hozzászólást Alison Agrior összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2017-01-23, 17:46-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-16, 18:02

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

- Hogy miért pont engem? - pillant rá mintha nem is értené a kérdést - Honnan tudjam, kérdezze meg tőle!
- Igen, nyíltan fellázadtam! Felkerestem és megöltem néhány követőjét - mondja büszkélkedve, bár ez közel sem a teljes igazság, majd kicsit előrébb dől ültében, hogy jobban belenézhessen Alison szemébe - NEM-TU-DOM - mondja lassan szótagolva leutánozva Alisont, majd hátát a kanapé támlájának veti, és rövid ideig figyeli azokat az ujjakat, füle aprót rezzen minden koppanásnál - Hiába akkor se tudom hol van, csak azt hol volt. Egy kicsi erdei viskó, de már az egész leégett...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-16, 11:23

//Káoszháború//

A kúriába délelőtt érkezik a katona, hogy az üres teremben elhelyezze a papírosokat. Egyet az ajtóra kalapál fel belülről, egyet pedig a pult fölé, jól látható helyre. Ez bizony pecséttel ellátott, aláírt,hivatalos toborzólevél:

"Tudtára adatik minden hazafinak, legyen az bármely rendű vagy rangú!

A birodalomban háború dúl! Ezennel besoroztatik minden hadra köteles anwar férfi, ki 14. életévét betöltötte, s köteles szolgálatra jelentkezni a legközelebbi Milícia-őrháznál! Ki kötelességének nem tesz eleget, az őrjárat kötelességszegésért előállíthatja, s büntetését kiszabhatja, azt végre is hajthatja, mely az anwar törvények szerint 80 botütés vagy 50 korbács!

Tudtára adatik továbbá minden külhoninak, ki a hadakozáshoz ért, hogy a korona megbízásából a milícia mindenkori parancsnokánál tisztes zsoldért szolgálatra jelentkezhet!"

A katona ez után távozik is.
Vissza az elejére Go down
Alison Agrior

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 13
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 26.
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Anwarion

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-16, 01:01

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

Szemei a rókán függenek végig, néha úgy érzi, hogy a szíve mély dobbanása is kihallatszanak mellkasából, annak ütemén pulzál minden. Képzelet az egész, csak a vére lüktet a fülében, amit már rég tapasztalt ilyen mértékben, tán nebuló korában utoljára. A morgó hangszínű szavakra megrezzen sötét szempillája és kitágul íriszie. Ideje volt, hogy megszólaljon a róka, beadja a derekát belátva, nincs kiút. Ha nem is ez a valós oka, akkor is erre gondol a fiatal mágusnő. Kellemesen megköszörüli torkát, de nem ejt ki szavakat száján még. Figyelemmel kiséri a vetkőzést. Alapon nem is érti, mért akar egy állat emberként viselkedni, ha nem is teljes mértékben egy egyszerű erdei vad. Mért veti meg a bundáját és ölt rongyokat magára?  
-Mért pont önt akarta csapdába csalni?  -Újabb kérdést tesz fel, szemlélve a heget a szőrös mellkason távolról amint láthatóvá válik. A kérdés éppenséggel elenyésző, talán erre sem kap választ, mint arra sem igazán, amiket korábban feltett.  Mégis a történteket hallgatva lehunyja szemeit és keletlenül sóhajt – Rorschach, miért nehezíti meg a helyzetet azzal, hogy nem felel normálisan a kérdésemre? Megrázó ami magával történt, de tegye végre félre szégyenfoltját és kezdjen el nyiltabban beszélni. Fellázadt ? Hát tegye komolyan ,ne csak szájjaljon róla! Adja_elő _Khronet! - Szótagolva nyomatékosítja ,immáron parancsolva a vulpénak.Választ akar! Úgyfest a türelme elég hamar végére ér , kezét a kanapé háttámlájára simítja amin ujjaival kezd dobolni. Szigorúan nézi az alig szószátyár ravazdit egyre csak a korábbi mondatán forogva, míg meg nem szólal ismét. Valami megfogalmazódik benne lassan, valami ott motoszkál fejében, szúként eszi be magát percről percre jobban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rorschach

avatar

Hozzászólások sz. Hozzászólások sz. : 14
Regisztráció Regisztráció : 2016. Dec. 31.

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria és környéke   2017-01-13, 19:35

Elveszve a falak között ( Rorschach és Alison )

Hússzúnak tűnő percekig meg se moccan, mintha csak magában vívódna a dolgon, csak a tűz ropogását hallgatja, végül aztán döntésre jut s halkan felsóhajt.
- Legyen, most már úgyis mindegy
S azzal még mielött bármit is mondana leveszi magáról a megviselt inget és félrehajítja, felfedve szép vörös bundáját, amit csupán a szíve felett viselt sebhely csúfít, ami szinte el se kerülheti Alison figyelmét amint szembefordul vele, tán még érezheti is a sebből eredő esszenciát.
- Az a Khrone nevezetű csapdába csalt, aztán megjelölt ezzel az átkozott heggel, hogy aztán engedelmeskedjem neki, mintha csak egy kutya lennék akire pórázt kötött. De ennek már vége, végleg fellázadtam. - mondja lassú komoly hangon, ám a részletek hiánya tán hanyagságról vagy épp a tettek szégyenéről árulkodhat...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
A Kúria és környéke
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Tisztások és környékük
» Árnyékfogadó és környéke
» Határmenti falu
» Asgard - Barakk és környéke × Hakon & Lady Sif
» Mosdók és fülledt folyosók környéke...

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Anwarion fórum :: -
Ugrás: